2010. május 6., csütörtök

lennék vígasz, ha görbül a szád:$

R!


miért nem jössz akkor, pont akkor, amikor a legnagyobb szükségem volna rád? miért nem jössz, amikor te vagy az egyetlen, akiről akarom ezt az emléket, és te elbaszod?
miért pont ma??!

miééért.

csak azt nem tudom, miért szeretlek én még mindig, úgy tűnik hiába és reménytelenül, miért nézem el neked mindazt, amitől, ha normális lennék undorodnom kéne, miért látom benned csak a jót, és miért tennék meg neked szinte mindent, ha te úgyis csak játszol, ha te úgy is csak nevetsz az egészen, és nem jössz amikor igazán szükséges, hogy ott legyél, és miért nem teszed már meg azt, amiről mind a ketten tudjuk, hogy megkéne , mert úgy bizonyisten sokkal könnyebb lenne?
hát nem látod?
hát nem érzed?
miért elmebeteg mindenki körülöttem? vagy talán túl sokat várok? talán én vagyok az elmebeteg? és ha így van, akkor mivan? akkor mi lesz?
áááá. miért teszed ezt velem?- hangzik el mindenbizonnyal ezredszerre a kérdés.
megörjítesz.
és tudom, hogy mindezt már írtam, de most hirtelen összeállt néhány puzzle-darabka.
és én fölkiáltok: áhááá. értem! és mégse
szoval R. én azt látom benned. mikor veszed észre?
amikor már túl késő lesz?! hiszen már mostis túl késő van!!!

nemhiszem el...




mikor térsz végre vissza a földre sophie?
..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése