2009. december 30., szerda

happy..?

'i just wanna be happy..'
háát. most h szünet van minden jobb azért..:/bár, igen eszembe jut még, de már nem mindenről.. ez is valami..
furcsa érzés..mind a magány, mind a féltékenység..
hát nem tudom mi lesz...
hiányzik már a boldogság..
'mozdulatlan marad a szív; hiába peregnek a könnyek..'



majd irok.
xoxo,
S

t=truth

2009. december 23., szerda

xmas.?

mindjárt itt a karácsony..
a mostani kedvenc idézeteimet megmutatom, kis előkaráncsonyi ajándékként(:

•Életünk igazi emlékei azok, amelyek, ha emlékezetünk akaratunktól független szeszélye a felszínre veti őket, bármikor képesek ugyanolyan fájdalmat okozni, mint amikor megéltük őket..

Ha gyűlölnél! de csupán nem szeretsz. Fáj? Nem. A kínok kínos kínja ez.

Néha, mikor azt mondom "jól vagyok", azt akarom hogy valaki nézzen a szemembe és mondja azt: "mondd az igazat" ...

Az igazi ok az, hogy azért vagytok túl rajtad, mert most látom csak hogy ki is vagy valójában ...

Tudnod kell, hogy a szerelem sosem hal meg,
De egy pillanat alatt képes megölni ...

Kitörölni az emléked,
elfelejteni a neved 
nem gondolni rád többet.

Nincs ennél nehezebb,
hidd el nekem.

Eltakarni a könnyes szemem,
hogy ne láthassa senki sem.

Belül érzem,hogy fáj,
nem lehetek vidám.

Még nem tudok búcsúzni,
a szívem nem bírja ki.

Minden nap szenvedés,
látni,hogy másnak élsz.

Tudni, hogy hibás vagyok ebben,

de elfogadom,ilyen az élet.

Szeretném, ha mindig emlékeznél rám,

hogy mást jelentsek számodra,mint a többi lány..

ajh. 'mindennap szenvedés, látni, hogy másnak élsz..' :/
most megyek, boldog karit(:
x_x

2009. december 22., kedd

'van úgy, hogy csak reméled, hogy helyesen döntöttél..'

Egész életünkben csak remélünk. Reméljük, hogy minden rendben lesz majd, elrendeződik, hogy szerencsések leszünk, és nem is kell igazán tennünk a dolgokért, mert minden majd lesz valahogy. Reméljük, hogy megtörténik mire olyan régen vártunk: az ember akit szeretünk, viszonozza. Mikor ez meg van reméljük, hogy szeretni fog örökre. Hogy kitart mellettünk jóban-rosszban, és nem hisz el mindenféle hazugságot. Reméljük, hogy őszinte lesz....
De aztán rájövünk, hogy hiába remélünk, aki szívünk legelsőhelyén volt átbasz minket a palánkon, elítél minket, mert ő épp ezt hallotta...ez a legeslegfájdalmasabb...csalódni egy emberben...akit azelött szerettünk...
És végül rájövünk: ilyen dolgok történnek, és már nincs semmi remény.. elszáll az összes..

...
ne sírj,
persze..
xoxo,
sophiee..?!

2009. december 17., csütörtök

painful..\

tudod...'a legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. ám többről van itt szó. a legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. és ez a legrosszabb. amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.'
olyan gyönyörű gondolat.. nem is fogalmazhatták meg volna szebben..‹3
a másik dolog..szakítottunk. nagyon fáj. de túlélem..eddig is túléltem..menni fog..
vagynem?
hát..még mindig nem értem, hogy miért..ha képes leszek rá megkérdezem..de még eléggé kivagyok..majd idővel talán..

namost megyek..még bírom.oké..huhh.
xoxo:

2009. december 10., csütörtök

fuha..:O

öö. izé. elég régen irtam..:(
de ennek meg van az oka...mind1..:/
azota sok minden történt...megbeszéltem Vele...ráköszöntem, ahogy igértem. nagyonjoo, hogy igy lett(L)ujra...barátok lettünk..olyan mintha 2 hónap üres lett volna, aztán újra élni kezdtem..
de aztán..összeomlottam. meg akartam halni..bár Neki ehhez semmi köze...úgy értem nem miatta...dehogy miatta!sokkal boldogabb voltam mint ebben az évben bármikor és mégis szörnyűbb..
most sem jobb. bár már kicsit tisztul...de zuhanok...
nem tudom, hogy lesz.
deszeretem(L)
csok..
ss.

2009. november 30., hétfő

változások..

aaaj..:S
holnaptól..holnaptól mostmár minden más lesz..érzem.. holnap rá fogok köszönni...Rá, igen Rá..
Rá köszönök, már vagy október óta nem szól hozzám:O nehogy már, így legyen, amikor júniusban még olyan jóban voltunk..:o közel kerültünk egymáshoz, igen. ő volt Ő. aztán mostmár csak a keserűség. ahogy meglátom, mindennap letaglóz a fájdalom..miért kell ilyen nehéznek lennie? miért kellett így történnie..?bevallom: ez nagyon, nagyon fáj..sebet ütött a szívemen. ami nem fog begyógyulni..talán soha sem..nem tudom, hogy lesz..hogy fogom megtenni..a kezdő lépést.., hisz nem tettem semmit ellene..volt egy pont, amikor sokat beszéltünk, együtt lógtunk, nevettünk. aztán pedig folyamatosan, egyre kevesebb, és kevesebb. és aztán vége. levegőnek nézett..nem köszönt..egy helyen voltunk, közel egymáshoz, szívünk mégis mintha fényévtávolságnyira..
nemértettem akkor, és még mostsem értem az egészet..síkítozni tudnék...oda állnék elé, és megkérdezném:HOGYMIVAAAN?!MIÉRT NEM SZÓLSZMÁR!
MONDDMÁREL!MITHALLGATSZ?MÁRENNYIRE NEM JELENTEK NEKED SEMMIT??!de aztán mégsem..ismerem magamat ennyire, úgysem tenném meg...

aztán mégis úgy döntöttem, megteszem. holnap ráköszönök. ez lesz az első lépés. aztán majd meglátjuk..:/
drukkoljatoknekem..
talán elmond mindent..talán..kiderül, hogy félreértés volt. vagynem..
mindenesetre ez jobb mint a csönd nem?
eddig nagyon fájt. mosmár nem akarom többé, hogy így legyen..

xoxo?!

2009. november 29., vasárnap

mimás?htidézet..‹3

kell mostnekem pár idézet.ami megnyugtat..fuuu....

Figyelj,drága kicsi lélek,

Elmondom, hogy mi az élet!
A semmiből nagyra nőni,

Sírva a világra jönni,

Lassan lépni, óvakodva.

Anyakézbe kapaszkodva.

Az ábécés könyvet bújni,

Tudás harsonáját fújni,

A nagy gondok után menni,

Hamis csókot megízlelni,

Majd feledni nagyon gyorsan,

És szeretni halálosan.

De az ember mégsem boldog,

Mert gyötrik őt "ezer gondok".

Lassan járni óvakodva,

De már botra támaszkodva.

Csipkés szemfedelet varrni,

S egy őszi estén meghalni.

Hidd el, drága kicsi lélek,

Ennyiből áll ez az élet!

...

Tudod rájöttem,hogy a versírás kiszúrás magaddal.

Kiírod magadból érzelmeid és nem közlöd azzal,

Akihez igazából szólnak.

És ha majd találkoztok holnap,

Nem mondod neki amit gondoltál,

Mert úgy érzed,már mindent elmondtál..

ajjjh...:/


Csillagot láttam a szemedben -
egy könnycsepp volt kibuggyanóban,
még rá is csodálkoztam hosszan,
és fájdalmasan megszerettem,
mert én okoztam...:'(


hát most ennyi..

S!

2009. november 28., szombat

:q

eljött ez a pillanat is. a pillanat, mikor már nem bírom tovább, annyira fáj, hogy muszáj leírnom. azt hittem, ha egy hullócsillagot látsz, és kívánsz, az valóra válik..de tévedtem. ezekszerint nem érdemes hinnem az álmokban? majd meglátjuk..
elmondom majd, hogy mi és hogy volt. elmondom az igazat. őszinte leszek. úgy, ahogy még senki más. csak figyelj.és bízz bennem..

xoxo:
sophie•.•