2011. december 18., vasárnap

mikor látlak újra ? 'te vagy az egyetlen szerelmem..'

180 fokos fordulatot vett minden.
minden annyira megváltozott.
pénteken kezdődött minden.
az előtt, sosem kaptam semmilyen elismerést. az én vizsgám sosem volt a legjobb.
(...)
ő sosem ivott azelőtt.
elitélte.
tudom, mivel annyiszor elmondta.
péntek este már éreztem, hogy ez valami új lesz.
képek... homályos emlékek.
nagyon kiütöttem magam. az is csoda, hogy járni tudtam.
magához szorított. sokáig nem engedett el. majdnem megcsókolt. meg mondtam neki, hogy ezt nem tartom helyesnek.
azt kivántam bárcsak hamar kijózanodnék.
teljesen elveszítettem az érzékeimet.
nem éreztem a boldogságot és az izgalmat, amit egyébként éreztem volna, amikor átölelt.
mint már említettem, megváltozott.
azelőtt sosem beszéltünk személyesen.
annyiszor mondta, hogy csak a félénksége miatt.
de pénteken más volt.
melegen tartott.
a fejem mindig hátra csuklott. de ő mindig magához húzott.
az illatát még órákkal később is éreztem.
vigyázott rám.
azt hiszem..
aztán haza kellett mennem.
teljesen össze vagyok zavarodva.
másnap persze boldogan rámírt.
emlékszik.
nem bánt meg semmit.

miért nem történhetett mindez meg hónapokkal ezelőtt?
annyi időnk lett volna együtt...
amikor magadhoz öleltél, éreztem, hogy összetartozunk.
hogy mennyire jók lettünk volna együtt...

miért teszed ezt velem ?
annyira fáj.
3 hét múlva egy másik kontinensen leszel.
ott fogsz élni.

és talán én is elköltözöm...
nem foglak többé látni...
amikor vissza jössz a családodhoz...
én már nem leszek itt...
annyira sajnálom....

szeretlek

2011. december 14., szerda

no one

te akartad. figyelmeztettelek.. akkor most bemutatom neked a legrosszabb énemet..;)

tudtam .
tudtam tudtam
akkor miért reménykedtem ?
miért nem adtam föl?
miért nem mondtam meg neki? hogy bocs, nem.
képtelen vagyok rá. képtelen voltam rá. ezt soha nem fogom tudni megtenni.


sajnálom. annyira de annyira sajnálom
még nem tudod
még valahol kint vagy. a sötétbe szívod a cigit. nevetsz, tudom, hogy éppen nevetsz. így ismerlek. mosolygósan. őrülten. őrülten fontos vagy nekem tudod?
még azt hiszed minden rendben .
még nem mondtam el.

egyik zeneszámról a másikra váltok, egyik cigiről a másikra gyújtok.
aggódom.
remegek.
éhes vagyok.
egy falat se menne le a torkomon,
hányingerem van.
a tükörbe nézek.
sírni sem tudok
miért teszed ezt velem ?
a zene maximum hangerőn van. én feljebb és feljebb akarom tekerni.
nem akarok semmit hallani.
nem akarom hallani a hangod a nappaliból, ahogyan úgy teszel, mintha minden rendben lenne.
nem akarom hallani az óra kattogását. a percek lassan telnek. megőrülök
mit csináljak ? nem akarom hallani a gondolataim sem. megőrjítenek.
miért teszed ezt velem?
annyi mindent mondhatnék. űvölteni akarok veled.
az arcodba.
úgy, hogy még levegőt se tudj venni

mostantól mocskosan játszom majd. (mocskosabban akarom mondani)
a jobb énemnek búcsút mondhatsz.

rettegek.
hát kiengedted a szellemet a palackból
te nyitottad ki az üveget.
ne okolj mást.



mondtam már hogy mennyire de mennyire gyűlöllek?

(....)
szeretnélek gyűlölni .

2011. december 10., szombat

akarsz váza lenni ? -nem. Akkor maradj köcsög.

ha majd hazamegyek minden rendben lesz. nem kell többé ugyanakkor fölkelnem, ugyanabba a ruhába belebújnom, nem kell mindig , mindent úgyanúgy, ugyanazzal a monoton szomorúsággal. Minden reggel mindig ugyanaz történik. ő beszól, én visszaszólok. ő elrontja a napomat, én sírok keservesen.ha haza megyek fölszállok a buszra és alig várom, hogy leszállhassak. ha itt ezt teszem, a kezeim nem akarják megnyomni a jelzőst, a lábam nem akar fölkelni, és tenni amit muszáj. Bárcsak soha nem kéne leszállnom... csak mennék és mennék.
Nyomasztó. tudom.
Ha hazamegyek, újra megteszem. Újra rágyújtok és újra iszom és újra beveszem a pirulákat, mert csak így lehet kibírni. Mindennap szállni fogok és álmodni és hallucinálni. mert csak így lehet kibírni.
Ami ott van az nem jó. Nem ad sikert, se nemzetköziséget, de sokszor még gazdagságot sem.
Tudom, hogy itt jobb és szebb. Hidd el nekem ! Tudom. Tudom, hogy meg kell becsülni. Ne mondd el nekem még százszor, mert tudom. De attól még, hogy tudunk valamit nem fogjuk elfogadni, nem fogunk belenyugodni. Attól még, hogy tudom, hogy nem kellek neki, még mindig szeretem. Még mindig úgy gondolok rá. Még mindig örülök, ha rám néz, ha rám ír. ha eszébe jutok.
De tudom, hogy ez semmi különös számára. Tudom... ne ordítsd a képembe, hogy tudnom kéne. Ne oktass ki. Ne tiltsál el azoktól a dolgoktól, amik sokat jelentenek számomra.
Ne akard, hogy itt is azt csináljam, úgy éljek, mint otthon. Ne taszíts el magadtól. Ne akard, hogy gyűlöljelek. Ne öld ki a szeretetet belőllem .
Ne tegyél gonosszá. Ne akard, hogy megint átverjelek.
(...)
Téged okollak.
(...)
Ne akard, hogy kilógjak. hogy a várost járjam, miközben te békésen alszol. Ne akard, hogy minden reggel és este suli előtt sőt lehet hogy még közben is rágyújtsak. Hogy erre költsem a pénzemet. Kérlek, ne tedd ezt velem. Engedd hadd menjek. Kérlek. Ne hagyd, hogy csalódást okozzak neki még egyszer. Ne rontsd el ezt jó?Kérlek.
Ne akard, hogy minden este sírva aludjak el. Ne. kérlek. ne.
Nem akarom, hogy fájjon.
Tudod jól, hogy mit fogok tenni, ha fájni fog.
Tudod jól, mert otthon is fájt és megtettem.
És valószínűleg még mindig nem is sejted mennyiszer. ezerszer.
ordítom: ezerszer hazudtam neked. ezeregyszer is talán.

Mert ezt kellett tennem.. Ez volt az egyetlen út, hogy ne fájjon annyira.