ja megvan. a tegnap késő estig tartó borozgatásnak csak egy kicsit érzem az utóhatását...:/
sóhajtozva fölültem, és eszembe jutott, mit is álmodtam.
nagyon jol tudtam, hogy nem halogathatom tovább a dolgot, másrészt pedig elég gyerekes az egész..!
viszont nagyon félek előre, hogy hány sms is fog várni tulajdonképpen és, hogy félig lesokkolt állapotba kell töltenem a hét további részét.
én pedig ezt minnél tovább szerettem volna halogatni.
így már érthetőbb, nem?
á, dehogy...!
már majdnem egy hete rettegek az egésztöl
tudtam, hogy eljött a cselekvés orája.
és mitörtént?
ahelyett, hogy összetörve bámultam volna magamat a tükörbe a tudattol,hogy egy másik embernek gondot és fájdalmat okoztam, most "vidáman" itt fekszem az ágyon.
azon az ágyon ahol megálmodtam az egészet, hogy
nem, nem fog dühödt smsek tömege várni.
így mostmár persze egész másként látom a világot, de már most tudom, hogy mi az a dolog, amin elöre tudok majd idegeskedni...
:
most, hogy nincs egy sms se, kicsit fura, hogy tényleg nincs egy se.
mármint. lennie kellene.
és miért nincs...?
talán..?
na gondolom nem is kell tovább folytatnom ezt az eszmés gondolatmenetet, ugyanis mindenki kitalálhatja, mi a folytatás...
ühmmm.
miért.
miért.
miért.
kell mindig idegbetegnek lennem?^.-
hiába ilyen vagyok ilyen leszek és talán mindig is ilyen voltam.
az érzelmeket nem tudom annyira könnyen kordába tartani, amikor tudom, hogy az kéne.
de egyszerűen nem megy.
nálam ugytünik csak szélsöségek léteznek.
bazdmeg.
'A nyugtalanságot, a szorongást, a feszültséget és az aggódást - valamennyi a félelem különböző formája - a túl sok jövő és a nem elegendő jelen okozza. A bűntudatot, a megbánást, a neheztelést, a sérelmeket, a szomorúságot, a keserűséget és a nem megbocsátásnak valamennyi formáját a túl sok múlt és a nem elegendő jelen okozza...'
ez pontosan így van.:S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése