káprázat.

címzett: Élet, szigorúan nagybetűvel.

azt hiszed, hogy nem láttam már egy joideje...ez azt is jeleneti, hogy már nem számít? hogy már nem kell?

hát ilyennek ismersz? na szépen vagyunk..

az igazság az, hogy mindvégig csak őrá tudtam gondolni, vele álmodtam, állandoan rrrrrrbetűk jelentek meg, azok bukkantak ki először a szövegből...

na ne nevess ki! tényleg igy volt!

szerinted mit jelenzhet ez? csak nem azt, hogy épp eleget kínoztál, ideje, hogy én is boldog legyek egy kicsit nem? annyira szeretnéém.:/

de tudod mit?

mostmár nincs kedvem se erőm sóvárogni.

követelőzni fogok. remélem...

és tudod miért?

mert SZERETEM!?

szeretemszeretemszeretemszeretemszeretemszeretem

szeretemszeretemszeretemszeretemszeretemszeretem

szeretemszeretemszeretemszeretemszeretemszeretem

...

csak ez a szó hallatszott már, s szépen lassan besötétedett..