2010. március 16., kedd

jövőkép..


a tündérmesék néha igenis valóra válnak.. hisz a boldogság ott van egy ölelésben, egy mosolyban, egy ízben, egy illatban, egy szóban..


ülök a repülőtéren és várok. már nincs semmi dolgom, mégis úgy érzem valaminek kell lennie.

most otthon ülök és várok. tudom, hogy szeretsz, én mégis úgy érzem már nem.

holnap, amikor majd várok a buszra....


és még az a sok álmatlan éjszaka!

nabummm!


a várakozás rossz (dolgokat?)érzéseket hoz ki belőlem!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése