minden annyira megváltozott.
pénteken kezdődött minden.
az előtt, sosem kaptam semmilyen elismerést. az én vizsgám sosem volt a legjobb.
(...)
ő sosem ivott azelőtt.
elitélte.
tudom, mivel annyiszor elmondta.
péntek este már éreztem, hogy ez valami új lesz.
képek... homályos emlékek.
nagyon kiütöttem magam. az is csoda, hogy járni tudtam.
magához szorított. sokáig nem engedett el. majdnem megcsókolt. meg mondtam neki, hogy ezt nem tartom helyesnek.
azt kivántam bárcsak hamar kijózanodnék.
teljesen elveszítettem az érzékeimet.
nem éreztem a boldogságot és az izgalmat, amit egyébként éreztem volna, amikor átölelt.
mint már említettem, megváltozott.
azelőtt sosem beszéltünk személyesen.
annyiszor mondta, hogy csak a félénksége miatt.
de pénteken más volt.
melegen tartott.
a fejem mindig hátra csuklott. de ő mindig magához húzott.
az illatát még órákkal később is éreztem.
vigyázott rám.
azt hiszem..
aztán haza kellett mennem.
teljesen össze vagyok zavarodva.
másnap persze boldogan rámírt.
emlékszik.
nem bánt meg semmit.
miért nem történhetett mindez meg hónapokkal ezelőtt?
annyi időnk lett volna együtt...
amikor magadhoz öleltél, éreztem, hogy összetartozunk.
hogy mennyire jók lettünk volna együtt...
miért teszed ezt velem ?
annyira fáj.
3 hét múlva egy másik kontinensen leszel.
ott fogsz élni.
és talán én is elköltözöm...
nem foglak többé látni...
amikor vissza jössz a családodhoz...
én már nem leszek itt...
annyira sajnálom....
szeretlek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése