2010. augusztus 12., csütörtök

utolsó pillanatok.idegtépő


még van egy kis időm.
egy napom.
hé, hiszen emlékszem még arra, amikor 13 nap volt hátra!
most pedig csak 1.
egyetlen egy éjszaka. és másnap délután pedig már..

hmm.
alig várom, hogy megpillantsalak.

...

ott állsz majd a megállóban.
ahol régebben mindig vártál, amikor még nemtudtam, merre...
vagy amikor nem rögtön hozzátok mentünk...
tehát ott vársz majd. nem, most nem fogsz késni.kivételesen.
nem, én nem haragszom.
...
ott vársz rám, én leszállok a villamosról. azthiszem villamossal megyek. illetve enmtudom.
megpillantalak. az éles augusztus délutáni fény elvakít. a szél belekap a hajamba.
nemérdekel.
az egyetlen, ami fontos, hogy végre ujra láthatlak.
szerintem rögtön a nyakadbaugrokmajd. "
megölellek, akarom mondani.
nemengedlek el egy ideig.
merthát 34 és fél napig nem láttalak:O


......

pszt.
inkább nem tervezem el előre. annak majdnem mindig csalodás a vége...
csak képtelen vagyok már türelmesen ülni és csak várni; ez holnap még rosszabb lesz.

hát olyan nagy bűn az, hogy van egy lelkitársam, aki mindennél fontosabb nekem?

nem hinném...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése